Bögreúr meséi - Történetek rossz evőkről

„Rufusz Rafael már ötéves, de még mindig hatnak mondja magát, ha azt kérdezik tőle, mennyi idős. Szeretne már iskolás lenni. Meg szemüveges, és szívesen kopaszodna is… Már nagyon elege van ugyanis a buta óvodásokból, akik azt sem tudják, hogy melyik országban élünk.
Egy iskolásnak nem kötelező például állandóan fésülködnie.
Egy iskolásnak már aludnia sem szükséges délutánonként.
Sőt, egy iskolásnak ennie sem kell, ha nem akar.
Rufusz Rafael alvásproblémái az utóbbi időben teljesen megszűntek Lámpalánynak köszönhetően. Viszont a világ legrosszabb alvójából mostanra a világ legrosszabb evője lett. Egyáltalán nincsen étvágya. Se étkedve, se semmije, ami az étkezéssel kapcsolatos. És hogy pár falatot mégis le tudjon gyűrni, amikor a szülei étellel kínálják, életre hívta Bögreurat. Mert varázsolni azért nem felejtett el az elmúlt hat hónapban.”